Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen fejlődött az informatika, valamint az információ legnagyobb része már digitális kijelzőkön jut el hozzánk. A képernyők életünk szerves részei lettek, ma már átlagosan több órát töltünk különböző kijelzők előtt. Habár a technológiai fejlődésnek köszönhetően már kevésbé károsak a látásunkra ezen kijelzők, a kapott „dózis” még most sem elhanyagolható, így nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk szemünk védelméért. A gyermekeinkért pedig mi tartozunk felelősséggel, így nem árt tisztában lenni azzal, milyen hatással van a kicsik szemére a kezükben tartott tablet, mobiltelefon, vagy otthon a számítógép és a TV.
Hogyan jutottunk idáig?
Az első televíziós szabadalmat egy magyar feltaláló, Tihanyi Kálmán nyújtotta be 1926-ban, az 1930-as években pedig már több országban volt televíziós adás. A katódsugárcsöves technológia nagyon sokáig dominált, a 70-es és 80-as években azonban megjelentek más elven működő megjelenítők is (LCD, plazma), de ezek csak jóval később, a 2000-es évek környékén váltak tömegtermékekké. Az okostelefonok elterjedésével és a kijelzők méretgazdaságosságává válásával pedig a kis képernyők is bekerültek a mindennapjainkba, ezek jórészt LCD, TFT és LED technológiával működnek, melyek már a kevéssé káros működések közé tartoznak.
Rengeteg gyártó már odafigyel a kijelzőkre és szoftveresen beépíti az „olvasómódot”, mely kifejezetten szűri a kék fényt. Hiába azonban a megannyi óvintézkedés, a rengetek találkozás a kijelzőkkel mindenképpen változásokat idéz elő a szemünkben és gyermekeinkében is. Sokan azt mondják, a tévézés vagy „gépezés” otthoni szabályzása csökkentheti a káros hatásokat, de valljuk be, a gyerek egész napján ki van téve, hiszen mindenhol képernyőkbe ütközik. Régebben a gyerekek napi maximum 1-2 órát ültek a tv előtt, a szórakozásra szánt idő nagy részét mozgással töltötték, manapság ez fordítva van (legjobb esetben).
Pontosan milyen hatással van a kijelzők fénye a gyermekek szemére?
A gyermekek körében a rövidlátás egyre gyakoribb. A rövidlátásnak több típusa van; van, aki esetében genetikailag meghatározott, és van, akiben csak hajlam van rá. Az utóbbi esetben környezeti faktorok is szükségesek az állapot kifejlődéséhez. Ami leginkább segíti a megjelenést, vagy egyre korábbi életkorra tolja azt, az a tartós közelnézés nem optimális fényviszonyok között. A mai szülőket még arra figyelmeztették gyermekkorukban, hogy ne olvassanak sötétben. A mai gyermekek számára a helyes tanács inkább így hangzik: nem szabad órákat tölteni a telefon, vagy a tablet képernyőjének nézésével. Nincs egységes ajánlás erre vonatkozóan, de sem az idegrendszer fejlődését, sem a szem optikai viszonyainak megfelelő alakulását nem segíti a telefonokkal töltött idő. A közösségi térből természetesen nem lehet kiszakítani a gyermekünket, de valljuk be, nincs igazán észszerű magyarázat arra, miért is kellene egy óvodás, vagy még kisebb gyermek kezébe telefont adnunk. A nagyobb gyermek számára meg esténként 10-15 perc bőven elegendő, hogy pl. az osztály által létrehozott csoport híreiből ne maradjanak ki. A számítógépes játékok esetén a látás szempontjából pedig leginkább a tv-s videójátékok ajánlhatóak. Természetesen észszerű időtartamra korlátozva.
Az a bizonyos kék fény
Miért veszélyesebb a kék fény, mint a többi árnyalat? A kék fény egyrész roncsolhatja a retinát, másrészt pedig az elalváshoz szükséges hormon, a melatonin szintje jelentősen lecsökken a kék fénynek való kitettség miatt. Ez okozza azt a jelenséget, amikor éjszakai monitor nézés után később és zavartabban tudunk aludni, így ez hosszútávon rontja a közérzetünket is. Sok gyártó már olyan készülékeket értékesít, melyekben állítható a kékfényszűrés, így kímélve a használó szemét, sőt, sok esetben időzíthető, hogy éjszaka kapcsolódjon be a szemkímélő üzemmód. Természetesen a szemüveglencse is bevonható kékfényt szűrő réteggel, mely segíti a szem védelmét.
Mit tehetünk?
Egy felelős szülőnek kötelessége óvni gyermeke egészségét, ezen belül kulcsfontosságú a látás épségéről való gondoskodás, hiszen a szem nem vagy csak minimális mértékben képes regenerálódni életünk során. Célszerű olyan programokat kitalálni gyermekeink számára, melyek a szabadban való mozgással járnak, így nem csak a kijelző előtt töltött időt csökkentjük, hanem a napi testmozgásról is gondoskodunk. Emellett használjuk ki a gyerek kezébe adott eszközök szemvédő funkcióit és állítsuk be rajtuk (lehetőség szerint időzítve) a szemvédelmet, illetve szabályozzuk az egy nap alatt képernyők előtt töltött időt. Figyeljünk oda, milyen távolságban van a gyerek a képernyőtől, ha azt látjuk, „belebújik”, kérjük meg, hogy helyezze távolabb a szemétől
A legfontosabb azonban, hogy rendszeresen nézessük meg gyermekeink szemét, hiszen így követhetjük nyomon leginkább a látásuk állapotát. Kisgyermekkorban 1, 3 és 6 évesen mindenképpen történjen meg a látásvizsgálat, ezt követően ajánljuk az 1, de minimum 2 évente történő látásvizsgálatot. Ez körülbelül 10 percet vesz igénybe és a gyerekek számára sem kényelmetlen.
A Tisza Látáscentrumnál kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekszemészeti vizsgálatokra, szemész szakorvosaink több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek és teljes körű vizsgálatot végeznek. Szemüveg- és gyógyszerfelírásban is a rendelkezésre állunk, illetve a kezelés alatt folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítunk.
Kérjen időpontot munkatársainktól!
